A réz fontos fémásványként fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságban. Kiváló elektromos és hővezető képességének, valamint korrózióállóságának köszönhetően széles körben használják az elektromos, az építőiparban, a gépgyártásban, a honvédelemben és sok más területen. Legyen szó nagy-feszültségű távvezetékekről, háztartási készülékekről, nyomtatott áramköri lapokról, új energetikai járművek akkumulátorairól, a réz fontos és nélkülözhetetlen szerepet játszik. Ezért a rézforrások kínálata és kereslete nemcsak a nemzetgazdaság fenntartható és egészséges fejlődéséhez kapcsolódik, hanem közvetlenül érinti a nemzetbiztonságot és a stratégiai stabilitást is.
I. A rézforrások megoszlása és jellemzői
(I) A rézforrások globális eloszlása
A globális rézkészletek eloszlása viszonylag koncentrált, főként a Csendes-óceán peremén, különösen a dél-amerikai Andokban. Az országos elosztás szempontjából Chile, Peru, Ausztrália, Mexikó és az Egyesült Államok és más országok a világ legnagyobb rézforrás-országai. Közülük Chile a világ leggazdagabb rézkészletével rendelkező ország, és rézkészletei a világ teljes készleteinek több mint 20%-át teszik ki. Ezen országok rézkészletei eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, de általában megvannak a nagy készletek, a kiváló minőségű és viszonylag jó bányászati feltételek.
Dél-Amerika: elsősorban Chilében és Peruban koncentrálódik, ez a két ország nagyon gazdag rézkészletekben, különösen Chilében, ahol a rézkészletek az első helyen állnak a világon. Ezek a rézbányák főként az Andok régiójában találhatók.
Észak-Amerika: főként az Egyesült Államokban és Mexikóban koncentrálódik, ebből az Egyesült Államok rézkészletei elsősorban Arizonában, Nevadában és más helyeken koncentrálódnak.
Óceánia: Ausztrália a régió fő réz{0}}termelő országa, és rézkészlete viszonylag bőséges.
Ezekben az országokban a rézbányák főleg meghatározott geológiai tektonikus zónákban találhatók, mint például a zambiai rézöv területén.
Ázsia: Kína, India és más országok is rendelkeznek bizonyos rézforrásokkal. Kína rézforrásait főleg Jiangxi, Yunnan, Anhui és más helyeken osztják el.
A főbb réz{0}}termelő országok erőforrás-jellemzői eltérőek, például Chile rézkészletei, kiváló minőségűek, a bányászati feltételek viszonylag jók; míg Kína rézkészletei viszonylag szétszórtak, alacsony minőségűek, bányászati nehézségekkel küzdenek.
(ii) A rézforrások elosztása Kínában
Bár Kína rézkészletei viszonylag szegények, még mindig van egy bizonyos megoszlás.
Tibet és Yunnan: ez a két régió Kína egyik leggazdagabb rézforrása, számos nagy rézlelőhelytel. Közülük a tibeti Yulong rézbánya Kína egyik legnagyobb rézbányája, bőséges készletekkel és kiváló minőségű.
Jiangxi és Anhui régiók: Ez a két régió a rézforrások fontos elosztási területe is Kínában. A Jiangxi-i Dexing rézbánya Kína legnagyobb nyitott{1}}rézbánya, jó bányászati feltételekkel. Anhui Tongling területe szintén gazdag rézforrásokban.
Hszincsiang és Belső-Mongólia: Bár ezek a területek viszonylag távoliak, bizonyos rézforrásokkal is rendelkeznek. Fuyun megye Xinjiangban és más helyeken a rézérc-források fontos termelési területe.
A készleteket tekintve Kína rézkészletei viszonylag kicsik, a globális teljes tartaléknak csak egy kis részét teszik ki. Eközben Kína rézkészletei általában alacsony minőségűek és nehezen bányászhatók, ami bizonyos mértékig növeli a bányászat költségeit és nehézségeit.
Másodszor, a rézforrások feltárása és fejlesztése
(I) Kutatási technológia és módszerek
1. Földtani felmérés
Földtani térképezés: A célterület szisztematikus földtani térképezése, rétegtani felosztása és tektonikai elemzése révén megérthetjük a rézércképződés regionális földtani hátterét és feltételeit. Ez a rézbánya-kutatás alapmunkája, amely fontos geológiai információkkal szolgálhat a későbbi kutatási tevékenységekhez.
Geofizikai feltárás: beleértve a gravitációs feltárást, a mágneses feltárást és az elektromos feltárást. Ezek a módszerek a rézérctest és a környező kőzet fizikai tulajdonságainak (például sűrűség, mágnesesség, elektromos tulajdonságok stb.) közötti különbségét használják fel a rézérctest létezésének és elhelyezkedésének megállapítására. Például a gravitációs feltárás a földalatti kőzetek sűrűségbeli különbségei által okozott gravitációs anomáliák mérésével következtet geológiai szerkezetekre és ásványkincsekre; A mágneses kutatás a kőzetek mágneses tulajdonságainak különbségeiből adódó mágneses tér anomáliáit használja fel a geológiai szerkezetek és ásványkincsek kimutatására.
Geokémiai feltárás: a felszíni talajból, kőzetekből, vízrendszeri üledékekből stb. vett minták szisztematikus gyűjtésén keresztül a rézelemek tartalmának és eloszlási jellemzőinek elemzése, a réz mineralizáció rendellenes területeinek körbejárása. Ennek a módszernek nagy jelentősége van a rézkutatásban, mert közvetlenül tükrözheti a réz mineralizáció geokémiai anomáliáit.
2. Távérzékelés és térinformatikai technológia
Távérzékelési technológia: műholdakon vagy repülőgépeken lévő érzékelők használata földi információk megszerzésére, valamint a rézbányákkal kapcsolatos geológiai szerkezeti és változási információk azonosítása képfeldolgozás és értelmezés segítségével. A távérzékelési technológia előnye a széles lefedettség, a nagy mennyiségű információ, a nagy felbontás stb., amellyel gyorsan meg lehet szerezni a rézbánya területének geológiai információit.
GIS technológia: A térinformatikai rendszer (GIS) fontos szerepet játszik a rézkutatásban. Integrálhatja és feldolgozhatja a geológiai, geofizikai, geokémiai és egyéb, több forrásból származó információkat a rézérctest azonosításának és a feltárás hatékonyságának javítása érdekében. Ugyanakkor a térinformatikai technológia felhasználható a rézforrások becslésére, az erőforrás-potenciál értékelésére, valamint az erőforrások fejlesztésének és felhasználásának nyomon követésére is.
3.K+F és fejlett feltárási technológia támogatása
A tudomány és a technológia folyamatos fejlődésével egyre fejlettebb kutatási technológiákat fejlesztettek ki és alkalmaznak a rézkutatásban. Például háromdimenziós szeizmikus kutatási technológia, nagy-precíziós gravitációs kutatási technológia, nagy-felbontású távérzékelési technológia és így tovább. Ezen technológiák alkalmazása tovább javítja a rézkutatás pontosságát és hatékonyságát.
Eközben a kormány és az érintett szervezetek is aktívan támogatják a kutatás-fejlesztést, valamint a fejlett kutatási technológiák népszerűsítését. A tudományos és technológiai innováció erősítésével, a műszaki rendszer tökéletesítésével és a speciális tehetségek kiművelésével folyamatosan javult a kínai rézkutatás műszaki színvonala és nemzetközi versenyképessége.
(ii) Fejlesztés és hasznosítás
1. Bányászati technológia
Nyitott-bányászat: a külszíni bányászat-a rézbányászat egyik leggyakrabban használt módszere. Olyan helyzetekben alkalmazható, amikor az érctest sekélyen van eltemetve, a felszíni fedőréteg vékony és az érctest nagy léptékű. A külszíni bányászat előnyei a magas termelési hatékonyság, az alacsony költségek és a jó biztonság.
Földalatti bányászat: amikor a felszín alatti érctest mélyebbre van temetve, vagy a felszíni viszonyok bonyolultak, gyakran alkalmaznak földalatti bányászati módszereket. A földalatti bányászati technológia magában foglalja a töltési bányászati módszert, a légi bányászati módszert és más hatékony bányászati módszereket. Ezek a módszerek javítják a bányászat hatékonyságát és az erőforrás-visszanyerési arányt a biztonság garantálása mellett.
2. Ásványfeldolgozás és olvasztás
Dúsítási folyamat: A rézérc zúzás, őrlés, flotáció és egyéb dúsítási eljárások után rézkoncentrátumot kaphat. A flotáció az egyik leggyakrabban használt dúsítási módszer, amely finomszemcsés beágyazott réz-szulfid ércek és réz-oxid ércek feldolgozására alkalmas.
Olvasztási módszer: a rézkoncentrátumot ezután megolvasztják, így tiszta réz vagy rézötvözet nyerhető. Az olvasztási módszerek közé tartozik a pirometallurgikus olvasztás és a nedves olvasztás. A pirometallurgiai olvasztás célja a réz és más elemek elkülönítése a rézkoncentrátumtól magas hőmérsékletű olvasztással; A nedves olvasztással kémiai reakcióval rezet vonnak ki az ércből.
Technológiai fejlődés: A tudomány és a technológia folyamatos fejlődésével az ércfeldolgozási és olvasztási technológiát is folyamatosan újítják és fejlesztik. Például az új érctrágyázó vegyszerek alkalmazása csökkenti a vegyszerek fogyasztását és javítja az érctrágyázás indexét; Az automatikus vezérlési technológia alkalmazása megvalósítja az érckezelési folyamat automatikus vezérlését és intelligens irányítását.
3. Környezetvédelem és fenntartható fejlődés
Környezetvédelmi intézkedések: A rézforrások fejlesztése során hatékony környezetvédelmi intézkedéseket kell tenni a környezet károsodásának és szennyezésének csökkentése érdekében. Például a környezetbarát berendezések és eljárások alkalmazása, a szennyvíz és a hulladékgáz kezelésének megerősítése, az ökológiai helyreállítás és a melioráció végrehajtása és egyéb intézkedések.
Fenntartható fejlődési stratégia: A rézforrások fenntartható felhasználásának megvalósításához tudományos és ésszerű fenntartható fejlődési stratégia megfogalmazása szükséges. Ez magában foglalja az olyan intézkedéseket, mint az erőforrás-gazdálkodás megerősítése, az erőforrások megőrzésének és újrahasznosításának elősegítése, valamint az erőforrás-felhasználás hatékonyságának javítása. Ugyanakkor a tudományos és technológiai innováció és a személyzet képzésének erősítése is szükséges a rézforrások fenntartható felhasználásának erőteljes támogatása érdekében.
