Két anyag, két különböző munka
Arra a kérdésre, hogy a réz vízcső felváltja-e a műanyag vízcsövet, gyakorlatias válasza van, nem pedig egyetlen igen vagy nem. A két anyag eltérő tulajdonságprofillal rendelkezik, és mindegyiknek van olyan alkalmazási zónája, ahol egyértelműen a jobb választás. A rézcsövet ott használják, ahol a vízminőség, a hőmérsékletállóság, a mechanikai szilárdság és az élettartam az irányadó kritériumok; A polimer csövet ott használják, ahol az első költség, a könnyű súly és a gyors helyszíni összeszerelés dominál. A reális előrejelzés tehát nem a csere, hanem a folyamatos együttélés, ahol a réz tartja a piac magas-keresletét, a polimer pedig a költség-érzékeny mennyiséget.
Réz és közönséges polimer csövek tulajdonságainak összehasonlítása
A rézvízcső az ASTM B88, EN 1057, GB/T 18033 vagy JIS H3300 szabvány szerint, általában foszfor-deoxidált rézben, C12200 jelöléssel. A helyettesítőként leggyakrabban javasolt polimer csövek az ISO 15875 szerinti térhálós polietilén és az ISO 15874 szerinti polipropilén random kopolimer, a polivinil-kloridot pedig főleg hideg vízhez és vízelvezetéshez használják.
| Paraméter | Rézcső | PEX cső | PP-R cső |
|---|---|---|---|
| Irányadó szabványok | ASTM B88, EN 1057, GB/T 18033 | ISO 15875 | ISO 15874 |
| Hőtágulási együttható | kb . 17 × 10⁻⁶/K | kb. . 1.4–2,0 × 10⁻⁴/K | körülbelül . 1.5–1,8 × 10⁻⁴ per K |
| Magas hőmérsékleten való viselkedés | Stabil, nem lágyul a melegvíz szolgáltatásban | A gyártó görbéje szerint csökken a hőmérséklet emelkedésével | Az erő észrevehetően 60 fok fölé esik |
| Mechanikai szilárdság | Nagy repesztőszilárdság, vízkalapácsot tűrő | Alacsonyabb merevség, több alátámasztást igényel | Alacsonyabb merevség, több alátámasztást igényel |
| Higiénia | Nem tartalmaz szerves adalékokat, az oligodinamikus hatás korlátozza a baktériumokat | Ivóvíz-engedélyek által szabályozott adalékanyagok | Ivóvíz-engedélyek által szabályozott adalékanyagok |
| Csatlakozás | Kapilláris forrasztás, keményforrasztás, présszerelvények | Csak mechanikus prés vagy kompressziós szerelvények | Hőhegesztés |
| Újrahasznosíthatóság | Teljesen újrahasznosítható, magas hulladékértékű | Kereszt-kapcsolt, nem olvasztható át új csővé | Hőre lágyuló, mechanikusan újrahasznosítható |
| Relatív első költség | Magasabb | Alacsonyabb | Legalacsonyabb |
Hőmérséklet, nyomás és mozgás
Az eltérés a melegvíz szolgáltatásnál válik a legvilágosabbá. A réz a teljes használati melegvíz-tartományban megőrzi erejét, és a gyakorlatban inkább az illesztési módszer és a környező környezet korlátozza, mint maga a fém. A polimer csövet az anyag korlátozza: a megengedett feszültsége, így a nyomásértéke az üzemi hőmérséklet emelkedésével csökken, így ugyanaz a névleges cső meleg hurokban alacsonyabb nyomást hordoz, mint hideg vezetékben. A tervezőnek a gyártó hőmérsékletcsökkentési görbéjét{3}} kell használnia a hidegvíz minősítés helyett.
A hőmozgás a második fő különbség. A réz hőtágulási együtthatója nagyjából egytizede a PEX-nek vagy a PP-R-nek, tehát a hosszú rézvezeték sokkal kevésbé mozog hideg és meleg között. A polimer telepítéshez több tágulási hurokra, több csúszó támasztékra és gondosabb elrendezésre van szükség, hogy elkerülje a feszültségkoncentrációt a szerelvényeken, míg a réz kevesebb lépéssel elnyeli ugyanazt a mozgást.
Higiénia és vízminőség
A réz ivóvíz alapanyagaként hosszú múltra tekint vissza. Nem tartalmaz lágyítót, stabilizátort vagy maradék monomert, amely az ivóvízbe vándorolhatna, a fém pedig oligodinamikus: a nagyon alacsony koncentrációban felszabaduló rézionok gátolják a baktériumok, például az E. coli növekedését. Mivel a furat sima és merev, jó színvonalú szerelési munkák esetén kevesebb lehetőséget kínál a biofilm kialakulására. A polimer csövek jóváhagyott adalékcsomagokra támaszkodnak az ivóvíz követelményeinek kielégítése érdekében, és teljesítményük a minőségtől és a beszerelés előtti megfelelő tárolástól függ.
Ahol minden anyag nyerni fog
Csúcskategóriás-lakó-, kórház- és laboratóriumi épületek: réz, mert a víz minősége és megbízhatósága meghaladja az első költséget.
Melegvíz keringtető hurkok és üzemi helyiségek: réz, a hőmérsékleti stabilitás és a mechanikai szilárdság miatt.
Rejtett beépítés kész felületek mögé, ahol a későbbi javítás költséges: réz, mert kisebb a tervezési élettartam alatti meghibásodás valószínűsége.
Költségérzékeny polgári lakhatás-, ideiglenes munkák és mezőgazdasági öntözés: polimer cső, mert a nyomás- és hőmérsékleti igények szerények.
Lakott épületek utólagos felszerelése: polimer cső, mert a hosszú tekercseket könnyebb átfűzni a meglévő szerkezeteken.
GYIK
K: A rézcső valaha is teljesen felváltja a műanyag csövet?
Nem. A két anyag eltérő teljesítményt és költséget szolgál ki, és a teljes helyettesítés figyelmen kívül hagyná azokat a projekteket, ahol a polimer cső valóban a jobb mérnöki választás.
K: Melyik anyagnak hosszabb az élettartama?
Sok városban még mindig üzemelnek egy évszázaddal ezelőtti rézberendezések. A réz tehát hosszabb dokumentált múlttal rendelkezik, bár a helyesen meghatározott polimer cső megfelel a modern előírások által megkövetelt tervezési élettartamnak is.
K: Mindig a réz a drágább megoldás?
A réz beépített anyagköltsége magasabb, de a különbség csökken a támasztékok, a tágulási intézkedések és a polimer rendszerek hézagolási munkáinak figyelembevételével, és a réz is megtartja a nagy selejtértéket.
K: Keverhető a réz és a műanyag cső egy rendszerben?
Igen, megfelelő átmeneti szerelvényekkel. Az átmenetet az áramkör nyomásának és hőmérsékletének megfelelő szerelvény segítségével kell végrehajtani, és a réz elektromosan le kell választani, ahol a különböző fémcsővezetékekkel találkozik.
K: Melyik cső jobb melegvízhez?
A réz a konzervatívabb választás, mert a hőmérséklet emelkedésével nem lágyul meg és nem veszíti el a nyomásértéket, és elviseli a forró hurok hőmozgását, kevesebb alátámasztással.
K: A műanyag cső korrodálódik?
A polimer cső nem rozsdásodik, de ultraibolya fény, bizonyos oldószerek és a fűtőköri oxigén diffúziója megtámadhatja, erőssége magas hőmérsékleten csökken.
